Történelem, természet és kultúra találkozása a Duna-parti oázisban.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-ban döntött a Szent István park kialakításáról a korábbi parkettagyár területén. A Közmunkatanács célja egy modern városrész létrehozása volt: nemcsak a parkot tervezték gondosan, hanem a környező házak homlokzatát is egységes stílusban határozták meg.

Az új parkot Liber Endre alpolgármester vette át a Közmunkatanács elnökétől, Bessenyey Zénótól. A park a Csanády utca nyugati végében, a felső rakpart és a Hollán Ernő utca közötti területen terült el. Eredetileg Rakovszky parknak nevezték, majd 1935-től Lipótvárosi park lett, míg 1937 óta viseli mai nevét: Szent István park.

A parkot 5-6 emeletes, a korszak modern stílusát tükröző téglaházak vették körül. Az épületek belső udvarait is kertekhez hasonlóan növényekkel ültették be. Az újlipótvárosi park megtervezésekor a cél egy praktikus, esztétikus zöldterület létrehozása volt, ahol generációk nőhetnek fel. Friss levegő, elegancia és egy kis romantika jellemezte a parkot annak idején, és ez a hangulat máig megőrződött.

Szent István park, 1959. Forrás: wikimedia commons, Fortepan

Szerb Antal így emlékezett rá: „Fiatal koromban ez a városrész kerítésekből állt. A kerítések alól kutyák ugrottak ki, az ugatásuktól az ember megcsúszott az út jegén, felkelt és szégyellte magát. De szép volt, messzire lehetett sétálni, Újpest felé, amelyet csak mesékből és félelmekből ismertem. Ma itt a leglaposabb modern paloták állnak, tele fiatal pszichoanalitikusokkal, bridzsrajongókkal és intelligens magántisztviselőkkel, akik Moszkvát hallgatnak a rádión. Téli vasárnapokon az egész városrész zarándokol a Svábhegy felé, otthon csak az elözvegyült borbély marad. Minden modern, egyszerű és tárgyilagos itt. A lakók halovány életük egyetlen őszinte valóságát leplezik: hogy nincsen pénzük.”

A Pozsonyi út és a Szent István park sarkán álló Dunapark-kávézó 1938-ban nyílt, belső berendezése a harmincas éveket idézi, hatalmas ablakai a Duna-partra és a parkra néznek.

A parkban számos fa található, amelyek közel kilenc évtizede nőnek itt: akácok, platánok, hársak, nyírfák és olajfüzek. Különösen figyelemre méltó a szivarfa-sor, amely az első fásítások idején került ültetésre. Nevét hosszú, szivar alakú terméséről kapta, amely akár 40 cm hosszú is lehet. A szivarfa levelei nagyok, szív alakúak, és Észak-Amerikából származik. Budapesten ma már több parkban megtalálható, de akkoriban újdonságnak számított.

Sok fa és növény található a parkban. Forrás: wikimedia commons

A szivarfák és hársfák árnyékában a történelem súlyos eseményei is megnyilvánultak: a második világháború alatt sok ember esett a holokauszt áldozatául. A környék házain és a parkban több emlékmű található, köztük Raoul Wallenbergé is, aki a háború alatt ezreket mentett meg a deportálástól. Nevét a XIII. kerület egyik utcája is őrzi.

A park aktív kikapcsolódásra is lehetőséget nyújt: pingpongasztalok, sportpálya és játszótér várja a látogatókat, padokkal és pihenőhelyekkel. Nyáron rendszeresen rendeznek zenei előadásokat, biztosítva a szórakozást kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A parkban egy szökőkút is található, amely tovább fokozza a kellemes hangulatot.

Szökőkút a Szent István parkban, forrás: Kmiki87, wikipedia

A Szent István Park a magyar könnyűzene történetében is fontos szerepet játszott: itt alakult például a Hungária együttes. Fenyő Miklós, aki gyermekkorát részben Amerikában töltötte, így emlékezett: „A Szent István parkban érdekes lettem.”

A Hungária: Sipos Péter, Kékes Zoltán, Fenyő Miklós; fotó: Urbán Tamás (Fortepan), wikimedia commons

Fenyő Miklós máig szoros kapcsolatban áll a XIII. kerülettel. Születésekor a Hollán Ernő utcában élt, óvodába a Kárpát utcába járt, általános iskolába a Pannónia utcába, lakott a Pozsonyi úton és a Szent István Park közelében is. Gyermekkorára így emlékezik: „Nosztalgikus vagyok. Angyalföldhöz, Újlipótvároshoz nagyon kötődöm. Olyan különös a hangulata… Itt mindenki ismert mindenkit, baráti kapcsolatba kerültünk, mire felnőttünk. A Duna-parti levegő összeköt bennünket. Csapatokba verődve bicikliztünk, fociztunk, később udvaroltunk. Inspiráló környezet, kihozta belőlem a gondolatokat.”

Forrás: 

wikipedia

Felső kép: Romulus, CC BY-SA 3.0, wikipedia